quinta-feira, 23 de agosto de 2012

Xefe Suku Sai Sasin: “Kronologia Saudozu Mauhudu Nia Mate”

.

Notisia Husi TVTL - Kuarta-Kalan, 22 Agustu 2012

Xefe Suku Salere Sub Distritu Balibo Distritu Bobonaro Agusto Datu-buti nu’udar sasin ba Saudozo Jose Amansio da Costa Alias Mauhudu ne’ebe militar Indonesia no Milisia Pro Jakarta oho.

Tuir mai deklarasaun husi Xefe Suku hodi responde konaba rumoris ne’ebe sei espaila iha familia no komunidade sira katak, Mauhudu to’o agora sei moris.

“Kona ba kronologia Saudozo Mauhudu nia mate, iha momentu ne’eba ami fila husi ai laran mai fali iha jaga fali pos Besi merah nian, ne’ebe iha momentu ne’eba tuku liu tuku 2 hanesan ne’e, iha momentu ne’eba kijang ida mak tula saudozo Mauhunu mai iha fatin ne’ebe mak ami iha, iha momentu ne’eba, iha momentu ne’e Kijang ne’e mai ho ema nain lima ho saudozo Mauhudu, iha momentu ne’e mos sira husu labarik sira dehan, imi koinese Mauhudu? Se mak tertua iha ne’e, enatun sira bolu hau ba iha neeba, sira bolu hau no hau foti lampra hodi leno senor Mauhudu, hau leno ba saudozo ne’e mos toba hela, dukur hela, kelen sorin karuk ema tiru tohar, iha momentu ne’eba hau leno lampra no bolu nia dala tolu depois saudozo ne’e mos loke matan, hau hateten ba saudozo Mauhudu katak, agora ema lori pai mai atu oho, depois saudozo hataan mai hau dehan, pasensia, iha momentu ne’eba tentara nain rua komesa obriga labarik sira hodi kehe rai kuak, depois sira kehe rai kuak, hau ba hamrik fali iha saudozo nia ulun hodi husu no hetan kartaun ne’ebe mak iha saudozo nia bolsu, depois saudozo ne’e mos fo hela dokumentu ne’e mai hau, dokumentu ne’e, iha surat ida mai husi komandante Sabika no komandante Falur, iha laran ne’e hau lee husu ateen ho Foos, depois ho osan lima belas ribu, ho tan surat mutin ida hakerek ho saudozo ninia naran depois ferikuan ninia naran, depois tuir fali nia oan sira nia naran, ho surat roha ida tan, ne’e maka fo hela bah au hodi hato’o mai hau katak, ita boot hato’o ba Xanana ho Joao Tavares atu rejolve problema Timor halo hotu lalais, depois milisia nain tolu ne’ebe hatais faru aitarak subar hela iha nakukun laran, antes sira lori saudozo mai rai kuak, sira hasai tiha reloju siko ida ho kartera, ne’e tentara no milisia fuuk boot ida mak hasai, antes labarik sira ba foti, katuas sei reza nia husu dehan hau sei reza, mai iha rai kuak ne’e, rai kuak sei badak hela maibe sira foti katuas ba iha rai kuak laran, depois ida naran Simao Corea ne’e bolu tentara ida seluk naran Luis, katak Maun Luis mai tiru ona, depois iha momentu ne’eba Luis ne’e hamrik mai lori ho kilata M16 (Kaki lipat ne’e), tiru dala 2 ba saudozo nia hirus matan, depois iha momentu ne’e,. wainhira saudozo nia iis atu kotu sei komu liman hodi foti liman nafatin, depois iha momentu ne’e haruka labarik sira taka rai, hau mos husu sira nain 2 katak kesatuan ne’e mai husi ne’ebe? Sira dehan ami mai husi kesatuan 744 ne’ebe kahor ho Milisia Aitarak, hau husu ba sira katak, katuas nia ain tohar ne’e tiru iha ne’ebe? Sira dehan ida ne’e ami nia kolega ida mai to’o iha Kefa mak tiru,” deklara Xefe Suku ne’e.
.

Sem comentários:

Publicar um comentário

Nota: só um membro deste blogue pode publicar um comentário.