sexta-feira, 22 de novembro de 2013

Estudante universitáriu husi distritu Baucau iha dia 20 fulan Novembru 2013 la’o ba foho matebian hodi komemora Loron Masakre Matebian

.
Foto de Maubere Gusmão
Maubere Gusmão 

Estudante universitáriu husi distritu Baucau iha dia 20 fulan Novembru 2013 la’o ba foho matebian hodi komemora loron masakre matebian, fatin ne’ebé populasaun mate barak. 

Fatin ida ne’ebé universitáriu sira sunu lilin ba ne’e iha 1978-1979 militár Indonézia tiru bonbardiariu kona fatuk boot ida no fatuk taka metin populasaun aldeia ida tomak iha fatuk okos. 

Mezmu ema iha fatuk okos sei moris maibé depois sira mate hamlaha tanba laiha ema mak atu ajuda sira hodi hasai, too agora ema sira ne’e nia ruin sei iha fatuk laran seidauk hasai. Fatin ne’e iha foho boot ida iha Timor-Leste parte Leste nia, foho ne’e nia naran foho Matebian, iha fatin ne’ebá mak ikus liu ba populasaun maioria deside rende ba inimigu Indonézia iha tinan 1978-1979 bainhira baze de apoiu rahun tiha. 

Lideransa sira funu nia Fretilin dezorganizadu. Ikus mai organiza ka deside sai husi luta konvensional ba luta guerilla. Too manán funu iha 1999. 

Masakre boot matebian ne’ebé militár Indonézia nia komete no pratika hanesan kasa animal sira ne’ebé nakonu ho violasaun direitus umanus barak, ema sivíl sira la asesu be mós tanba militár Indonézia tau venenu ba bee matan sira, populasaun sivíl la hetan hahán tanba tanba militár sira estraga hotu sira nia toos sira, populasaun sivíl mate barak iha periodu ida ne’e. 

Masakre ne’e ohin loron komesa lakon husi povu Timor-Leste nia ibun, maibé estudante Universitáriu sira nunka haluha nudár jerasaun foun ne’ebé afetadu ba krime sira uluk nia. Merese povu tomak nia lembransa ba akontesimentu istóriku ida ne’e. 

Aviaun sira ne’ebé militár Indonézia sira iha momentu ne’ebé kuaze hotu mai husi Estadus Unidus Amérika, Inglaterra no nasaun boot sira ne’ebé iha interese boot ba Timor-Leste nia riku soin no razaun movimentu komunista iha Timor-Leste. 

Too agora kriminozu sira sei livre iha Indonézia balun hetan promosaun atu sai Indonézia nia prezidente (Prabowo, Wiranto no sira seluk). 

Nasaun boot sira ne’ebé suporta no hetan benefísiu husi okupasaun ne’e seidauk husu deskulpa ba povu Timor-Leste tuir dalan prosesu justisa formal. 

Ativista, sobrevivente sira iha Timor-Leste kontinua ezije justisa ba Povu Timor-Leste no julgamentu ba kriminozu sira. 

Ulun boot sira Timor-Leste nian seidauk prontu atu lori asuntu ida ne’e ba prioridade estadu nia maibé kontinua ko’alia ba sira ne’ebé ezije justisa katak seidauk tempu atu avansa ba oin asuntu krime kontra umanidade no krime funu durante okupasaun legal husi militár Indonézia. 

Katak asuntu ne’e responsabilidade komunidade Internasionál nia la’ós Timor-Leste no Indonézia de’it. 

A luta Kontinua! 
.

Sem comentários:

Publicar um comentário

Nota: só um membro deste blogue pode publicar um comentário.