quinta-feira, 28 de novembro de 2013

INDONÉZIA KONTINUA VIOLA LEI HUMANITARIA INTERNASIONÁL NO LEI INTERNASIONÁL BA FUNU KONA-BA DESAPERESIMENTU FORSADA

.
Foto, Maubere Gusmão
MOVIMENTU UNIVERSITÁRIU BA BUKA EMA LAKON FORSADAMENTE DURANTE OKUPASAUN ILEGÁL INDONÉZIA NIAN, TINAN 1975-1999
Diresaun, rua Kampus FSC-UNTL, tlfn +67077615635, email fausthynnoangker@ymail.com
Dia 28 Novembru 2013
 KOMUNIKADU IMPRENSA
INDONÉZIA KONTINUA VIOLA LEI HUMANITARIA INTERNASIONÁL NO LEI INTERNASIONÁL BA FUNU KONA-BA DESAPERESIMENTU FORSADA
Movimentu Universitáriu ba buka ema lakon harii husi universitáriu sira ne’ebé iha preokupasaun ba kazu krime grave ne’ebé militár Indonézia komete durante tinan 1975-1999. 
Asaun demonstrasaun primeiru ne’ebé movimentu ne’e halo mak iha tinan 2012 bainhira governu Timor-Leste hahú desmobiliza Falintil iha Dili-Timor-Leste. 
Asaun sira ne’ebé nia objetivu mak ezije ba governu rua Indonézia no Timor-Leste atu ho seriedade buka tuir kombatente sira ne’ebé halakon forsadamente husi militár Indonézia nia. Ami mós ezije atu iha prosesu justisa formal ba kazu krime kontra umanidade no krime funu ne’ebé militár Indonézia nia komete. Maske Falintil desmobilizadu maibé Falintil sira ne’ebé lakon too agora sei hatene sira nia paradeiru.Iha tinan ida ne’e governu Timor-Leste sei komemora loron proklamasaun independénsia unilateral husi Fretilin iha tinan 1975. 
Komemorasaun ne’e sei hala’o iha Kraras fatin masakre boot ne’ebé akontese iha 1983 ne’ebé hanaran fatin feto faluk sira nian. Bolu feto faluk tanba militár Indonézia ne’ebé lidera husi eis Komandante Kopasus Prabowo Subianto oho no lori lakon hotu mane iha fatin refere. Felismente ami la moris iha momentu ne’ebá maibé istória barak sobrevivente fó testemuña no hatudu momoos husi “filmazen Guerra de Beatriz” katak akontesimentu ne’e kontra direta lei humanitarian no kontra lei funu nia. 
Iha loron 8 Agosto tinan 1983, tropa Indonézia no komandante Kopassandha sira, Kodim Viqueque, Batallaun 328, 501, 745 ho Hansip, oho populasaun sivíl lubuk ida ne’ebé liu 200, barak liu mak ema mane hirak ne’ebé mak halai sai husi sira nia suku hodi ba subar iha fatin bar-barak besik Kraras, iha fulan Setembru-Outubru 1983. 
Masakre barak tebes iha Timor-Leste inklui masakre Kraras, Militár Indonézia nia halo violasaun grave hasoru ema sivíl sira liu husi torturasaun, oho, violasaun seksuál, halakon ema obrigatóriu no forma seluk tan ne’ebé hatún dignidade povu nudár umanu. Iha periodu okupasaun ne’e ema mate no halakon forsadamente hamutuk rihun 18.600-200.000.
Militár Indonézia mós oho no halakon kombatente sira barak iha tinan sira 1978-1979 bainhira populasaun sivíl no kombatente sira deside mai rende ka hafoin kaptura la ho armadu militár nia. 15 Jullu Tinan 1997 militár kodim no team Saka inklui kopasus kaptura moris komandante Falintil David Alex “Daitula” iha Baucau, dia 29 Juñu tinan Remigio Levi da Costa Tilman ho alias METAN no Pedro Nunes Kery Laran Sabalae hetan desapresementu husi militár Indonézia, hafoin referendum tinan 1999 Mahudu Ran Kdalak halakon husi militár Indonézia iha Indonézia nia territóriu Kupan, kombatente hirak ne’e hetan oho no halakon too agora família seidauk hetan paradeiru. 
Indonézia hola parte iha Konvensaun Geneva antes invazaun akontese, maibé sira viola konvensaun ne’e nia prinsipiu tomak iha Timor-Leste. Indonézia mós sai membru ba ONU antes invazaun ba Timor-Leste maibé sira nunka hakarak kumpre sira nia obrigasaun nudár estadu parte ba ONU ne’ebé loloos respeita prinsipiu sira mak hatuur ona iha karta deklarasaun nasoins Unidas nia.
Ho faktu sira ne’ebé ami temi iha leten mak ami hato’o ami nia ejijénsia mak tuir mai ne’e: 
1. Ami ezije Katak Governu Indonesia tenke fó sai ba Governu Timor-Leste no ba komunidade internasionál arkivu kona ba operasaun militár ne’ebé halo ema sivíl sira mate no kanek no estragu ba propriedade sira. Nune’e bele hadi’ak objetivamente estragu sira mak iha durante okupasaun ilegal.
2. Ami husu ba Nasaun sira ne’ebé suporta no hetan benefísiu husi okupasaun ilegál ne’e tenke husu deskulpa ba povu Timor-Leste ba fallansu sira ne’ebé sira tenke halo hodi asegura direitus fundamental sira durante invazaun no okupasaun.
3. Ami husu ba estadu parte hotu husi nasoins unidas nia atu la simu visa husi kriminozu sira ne’ebé nia naran tama iha lista krime grave iha Timor-Leste durante okupasaun. 
4. Ami husu mós ba estadus unidus Amérika, Inglaterra, Australia, Franca no nasaun sira seluk ne’ebé apoiu ba okupasaun ida ne’e tenke ajuda governu Timor-Leste hodi husu ba Indonézia hodi buka tuir kombatente sira ne’ebé militár Indonézia halakon, hanesan Nicolao Lobato nia ruin, Mahudu, David Alex, Sabalae no sira seluk ne’ebé militár Indonézia halakon forsadamente.
5. Karik laiha vontade husi Indonézia ba kazu hirak ne’e mak presiza harii tribunal Internasionál hodi julga autór kriminozu sira ne’ebé oras ne’e daudaun sei livre hela iha Indonézia nia territóriu no impunidade nia impaktu hatudu momoos hela ba ita hotu.
6. Ami ezije mós estadu rua Timor-Leste no Indonézia atu servisu hamutuk ho sériu hodi buka tuir ema hotu ne’ebé sofre halakon forsadamente inklui kombatente sira nune’e hamenus konsekuénsia kulturál hasoru família no estadu bele lakohi sira ho onra no omenajen.
7. Husu mós ba povu Timor-Leste nia tomak, ativista Internasionál sira, relijiozu sira atu ajuda prosesu ba buka ema hotu mak lakon durante okupasaun Indonézia nia.

Mak ne’e de’it ami nia deklarasaun ba ita-boot sira nia atensaun no kolaborasaun la haluha hato’o obrigadu barak. Karik hakarak klarifikasaun ruma bele liga ba ami nia diresaun kontaktu

Francelino Antonio Ximenes
Portavós
.

Sem comentários:

Publicar um comentário

Nota: só um membro deste blogue pode publicar um comentário.