sábado, 12 de setembro de 2015

Dezlutu Nasionál Ne’e Polítika Pilatus

.


Estadu Timor-Leste aplika ona Dezluta Nasionál ba timoroan tomak. Dezluta hahú iha 04 Setembru-31 Dezembru 2015 ho objetivu atu kore todan sira ne’ebé durante ne’e famílita vítima ba luta libertasaun nasionál sira hulan maibé prefere hanoin de’it ba dezenvolvimentu iha rai laran.

Polítika ida ne’e, hetan reasaun. Sosiedade SivílAsia Justice And Right (AJAR), liu-hosi ninia Diretór Ezekutivu, José Luis de Oliveira hateten, dezlutu nasionál ne’e hanesan polítika ida hodi fase liman ba kazu sira iha tempu passadu nian no hanesan trosa boot ida.

“Ne’e polítika atu fase liman. Ha’u ko’alia loloos, buat ida dezlutu nasionál ne’e hanesan polítika Pilatus nian. Polítika fase liman hodi lakohi responsabiliza ba justisa no lia loos ba povu sira baibain ne’ebé uluk terus agora sai ki’ak tanba sira lakon sira nia ema ne’ebé sustenta sira nia moris,” dehan José Luis ba Jornál Matadalan iha nia serbisu fatin Farol, Díli, foin lalais ne’e.

Tuir nia katak ida ne’e viola tan Konstituisaun artigu 160 ne’ebé hateten katak, estadu iha obrigasaun atu lori autór sira ne’ebé halo krime ba Tribunál.

Nia dehan, ba ruin sira ne’ebé seidauk hetan to’o ohin loron, ne’e hanesan obrigasaun ida hodi buka tuir nafatin tanba ne’e hanesan tusan ida.

Oliveira esplika, dezlutu nasionál ne’e estrañu (aneh) oituan tanba dezlutu ne’e signifika katak durante ne’e iha lutu nasionál hela. Maibé, realidade antes ne’e lutu iha ne’ebé? “Ha’u to’o agora la hatene, saida maka dezlutu nasionál. Ha’u hanoin atividade dezlutu nasionál ida ne’e, buat ida mai ha’u ke sente hanesan estrañu oituan tanba sé ita ko’alia dezlutu antaun molok ida ne’e ita lutu nasionál hela,” José Luis tenik.

Tuir tradisaun Timor nian, nia tenik, bainhira ita lutu sente triste, kontrola an no solidária ho ema ne’ebé foin husik hela ita. Maibé, agora ita lutu maibé kontente fali, ne’e hanesan halo trosa.
.
“Durante ne’e ita halo atividade oi-oin hodi kontente, teki-teki mai fali dehan dezlutu nasionál. Horibainhira maka ita lutu nasionál no komesa horbainhira,”  nia haktuir.

Nia esklarese, estila dezlutu nasionál ne’e la klaru tanba sé ko’alia lutu ou dezlutu nasionál ne’e sé maka lutu no lutu ba sé. Ne’eduni, hanesan halo trosa ba ema sira ne’ebé mate no terus ba nasaun, tanba foin semana hira de’it ita ba oho maluk veteranu ida. Tan ne’e, hanesan ita haluha ita nia án rasik hodi la fó respeita ba vítima sira.

“Ha’u la hatene, sira dehan dezlutu nasionál ne’e atu haluha tiha buat sira passadu ne’e hodi ita simu fali maluk sira ne’ebé uluk halo ita át ne’e mai hodi hakuak malu fali ho ita. Sé hanesan ne’e, uluk ne’e ita luta hodi halo saida? José Luis kestiona.

Entretantu, eis gerilleiru, Cornélio Gama “L-7” katak, iha tempu okupasaun nia laran militares barak hosi Indonézia maka oho ema no halo tún sa’e hodi kontra lei internasionál. Sira ne’e seidauk hetan justisa estadu halo fali koremetan. Ohin loron, veteranus barak ne’ebé uluk terus sei moris iha susar nia laran.

“Jeneral sira hosi Indonézia mai halo kontra lei internasionál hodi oho no halo tún sa’e ne’e justisa iha Tribunál ona maka sira atu halo koremetan fali. Ema nia inan-aman sira ne’ebé uluk mate to’o agora seidauk simu osan. Balun ha’u haree veteranu sira nia oan sira terus demais loos sira dehan koremetan. Koremetan sira nia aman maka mate ga?,” lamenta L-7 iha ninia rezidénsia, foin lalais ne’e.

“FALINTIL sira be mate iha tinan 1974-1975 seidauk iha justisa. Justisa hotu maka bele koremetan. Sé lae ne’e lei hanesan bosok fali. Lei vigora tiha ona tenke respeita ida ne’e, sira labele kontra fali lei ne’e,”nia hatutan.

Iha parte seluk, Deputadu Bankada Frente Revolusionáriu Timor-Leste Independénsia (FRETILIN), Francisco Miranda Branco katak dezlutu nasionál ne’e importante, tanba ohin loron la presiza halerik beibeik. Presiza fó onra no gloria, tanba sira nia mate maka ohin loron bele liberta ita nia pátria.

“Agora ita lalika halerik tan ona no ita tenke ezije ba malu atu serbisu didi’ak hodi osan ne’ebé ita iha hosi minarai ninian bele lori moris di’ak no nakfilak ba ita nia sosiedade ho povu sira iha áreas rurais,” deputadu Branco kasu lia ne’e hafoin ramata partisipa misa dezlutu nasionál nian iha Igreja Katedral, Díli.

Nia esplika, funu na’in sira mate la’os ita atu tanis beibeik ba sira. Sira mate atu ita nia nasaun ne’e hetan di’ak liu no povu ne’e bele moris di’ak no loron ida han dala tolu (3).

Hatan kona-ba erois balun ne’ebé mate to’o ohin loron seidauk hetan sira nia paradeiru, deputadu ne’e hateten, ida ne’e serbisu seluk ida. Durante ne’e família ou grupu ida-idak halo, maibé ne’e responsabilidade Governu nian.

Aleinde ne’e, Deputada Domingas da Silva “Bilou-Mali” katak dezlutu nasionál ne’e atu família sira faluk no oan ki’ak ne’ebé lakon sira nia família tomak to’o ohin loron seidauk hetan nia ruin atu moris ho kontente ne’e laiha.

Tuir nia, dezlutu ne’e rasik kompetênsia governu nian, maibé ema hotu atu kontente ho ida ne’e laiha, tanba ema barak maka sei la’o tun sa’e no tanis hela hodi buka tuir sira nia família ne’ebé seidauk hetan. Kontente ne’e só ema sira ne’ebé uluk lakohi independénsia ne’e karik, tanba ohin loron sira mós hetan aproveitamentu hosi independénsia ida ne’e.

Iha biban ne’e, eis veterana ne’e mós husu ba Ministériu relevante atu hato’o ba ema sira ne’ebé uluk hamutuk ho tropas Indonézia ninian atu ba hatudu ema hirak ne’ebé uluk mate to’o ohin loron seidauk hetan.

“Favor boot ida, sira hela iha Díli ka Atambua ou hela iha ne’ebé ba hatete ba sira katak, ba hatudu netik saudozu sira nia ruin para família bele foti sira nia ruin,” dehan deputada ne’e iha ninia serbisu fatin, Parlamentu Nasionál.

Bilou Mali esplika katak valór hosi dezlutu nasionál ne’e bazeia ba Konstituisaun RDTL artigu 11 nian ne’ebé hateten, fó valorizasaun no rekoñesimentu ba ema sira ne’ebé mate no terus ba independénsia. Nia mós dehan katak dezlutu nasionál ne’e la’os atu halo hodi hapara buka tuir mate ruin sira. (Jon/Efrem)
.

Sem comentários:

Publicar um comentário

Nota: só um membro deste blogue pode publicar um comentário.